|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 10 találat | lapozás: 1-10 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kósa Péter 1996. november 24.Nov. 24-én Lécfalván falutalálkozót tartottak, egyúttal istentisztelet keretében a honfoglalás emlékére márványtáblát avattak, melyet Kósa Péter készített "Millecentenárium 896-1996" szöveggel. Kisgyörgy Zoltán tartott előadást. Elkészült az új református imaház is. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./2011. augusztus 1.Hargita megye: házakat és gazdaságokat öntött el az áradásNegyvenöt házat, több mint 250 gazdaságot és 180 kutat öntött el az ár négy Hargita megyei faluban, Lóvészen, Ajnádon, Csíkszentmihályban és Csíkvacsárcsiban a hétvégen, a csíkszentmihályi polgármesteri hivatal adatai szerint a víz és a jégeső több tíz hektár mezőgazdasági területen is pusztított. Kósa Péter, Csíkszentmihály polgármestere közölte: a község négy falujában – Lóvész, Ajnád, Csíkszentmihály és Csíkvacsárcsi – 45 házat érintett az áradás. A hivatal által készített jelentés szerint 250 házat és gazdasági melléképületet öntött el az ár, 21 hektáron teljesen tönkretette a termést, 70 hektár víz alatt áll, 105 híd és áteresz tönkrement vagy megrongálódott, a Rákos-patak árvízvédelmi gátja 20 kilométer hosszan megrongálódott, 180 kútba és 240 pincébe hatolt be a víz. Az elöntött területek legnagyobb részéről már visszahúzódott az ár, az érintett településeken ivóvíz-hiánnyal küszködnek, miután a kutak megteltek hordalékkal. Kósa Péter elmondta: a helybeliek a polgármesteri hivatal és a művelődési otthonok vezetékeiből juthatnak ivóvízhez. Az árvízkárok értékét még nem lehet felbecsülni, vannak helyek, amelyeket nem tudtak megközelíteni. Még zajlik a víz kiszivattyúzása a pincékből, udvarokról, a kutakból. Krónika (Kolozsvár) 2013. február 12.Helyükön maradnak a székely zászlókMegdöbbenéssel fogadta a Csík-környéki települések polgármestereinek nagy része Jean Adrian Andrei, Hargita megye prefektusának hétfői körlevelét, amelyben – a marosvásárhelyi ítélőtábla jogerős döntésére hivatkozva – arra szólította fel a megyei önkormányzatok vezetőit, hogy távolítsák el a közintézményekről a székely zászlót. A környező községek elöljárói közül mindössze hárman döntöttek úgy, hogy eltávolítják a lobogót. Ugyancsak három olyan község van, ahol egyáltalán nem is volt, vagy egy ideje már nincs kihelyezve a jelkép. A közgyűlést este hat órára hirdette meg a szervezőbizottság nevében kilenc marosvásárhelyi RMDSZ körzet elnöke, ám a meghirdetett időpont előtt néhány perccel már nem lehetett helyet kapni a Bocskai-teremben. A szervezők az előtérben is székeket helyeztek el, de még így sokan állni kényszerültek. Válaszok a miértre Vass Levente, a szervezők nevében megköszönte az egybegyűlteknek, hogy ennyien megjelentek, Kovács István, a 7-es körzet elnöke elmondta, mindazok, akik eljöttek a közgyűlésre, azok évek óta kiveszik a részüket abból, hogy a magyarok érdekeit megfelelően képviselhesse a szövetség. „Ez önökről kell szóljon elsősorban. Csak legutolsó sorban a szövetség vezetőiről” – mondta. Hozzátette, elfogadhatatlannak tartják, hogy egy kis csoport döntsön sok magyar sorsáról. Ismertette, miért volt szükség a közgyűlés megszervezésére. Ezt követően újra Vass Levente beszélt az egybegyűltekhez, megjegyezve, a rendezvény célja nem az, hogy hibákat keressenek, hanem hogy azok, akik nem regisztrálhattak, hallathassák a hangjukat. Hozzátette, nem funkciókat akarnak, hanem azt, hogy meghallgassák őket. Nem ezt akarták az emberek Az egybegyűltek közül legtöbben abbeli aggodalmukat fejezték ki, hogy az RMDSZ vezetőségének lába alól kicsúszott a talaj. Mások szerint egyesek kisajátították a szövetséget. „Ceauşescu idejében nem ment el az országból a magyarság 25 százaléka, de az elmúlt huszonhárom évben igen” – mondta az egyik körzet exelnöke. Egy másik megjegyezte, ha az RMDSZ úgy képviselte volna a magyarságot, ahogyan azt elképzelték az emberek, akkor ma nem lenne két másik magyar párt is Romániában. Vass Levente megkérte az egybegyűlteket, ne a múltba tekintsenek, ne egymást támadják, hanem inkább konstruktív legyen a közgyűlés. Jelölteket választottak Vass Levente elmondta, nem elnököt választanak a következő napirendi pontnál, hanem elnökjelöltet, aki ellenfele lehet a másik gyűlésen megválasztott elnökjelöltnek. Megjegyezte, ő nem akar a következő három évben semmilyen funkciót betölteni – erre egy személy hangosan megkérdezte, mi van akkor, ha a többség ezt akarja. A szavazás során Kovács Istvánt választották meg az egybegyűltek a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet elnökjelöltjének, ellenvetés nélkül, két tartózkodással. Vass Leventét megszavazták a majdani megyei küldöttgyűlésen részt vevők tanácsadójának, majd a körzeti elnökök javasoltak küldöttségi tagjelölteket. Több elöljáróval összhangban Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke úgy látja, a háttérben egyértelműen a román kormány szándékos hangulatkeltése és az utóbbi időben hozott előnytelen döntések „eltussolására” irányuló próbálkozások, valamint a közeljövőben esedékes változások mögötti magyarellenes érdekek állnak. Van, aki egyenesen úgy fogalmaz, „a magyarokkal szemben egyébként teljesen toleráns prefektust bábként rángatják a bukaresti nagykutyák”, és a megyezászló betiltásának semmilyen kihatása nem kellene legyen „a teljesen ártalmatlan, korábban senkit sem zavaró székely lobogóra”. Felcsík: csupán Csíkszentdomokos „lóg ki a sorból” A nyolc felcsíki község közül egyedül a domokosi polgármesteri hivatalnak nem kell megküzdenie a székely zászló ellen zajló hadjárattal. Ferencz Alajos, a település első embere elmondta, a „véletlennek” köszönhető, hogy nincs kitűzve a lobogó, azt ugyanis még tavaly nyáron valaki ellopta, azóta pedig nem került új a helyére. „Ha még ott lenne, ott is maradna” – közölte a községvezető. Nem mozdítják a helyéről a magyar közösség szimbólumát Csíkszenttamás, Csíkkarcfalva, Dánfalva, Csíkmadaras, Csíkrákos, Madéfalva és Csíkcsicsó polgármesterei. Márk Tibor, Csíkszenttamás vezetője humorosan úgy nyilatkozott, „eddig még nem vertek össze az egymás mellett lévő román, európai uniós és székely zászlók, feltételezem, ezután sem fognak”. Annak ellenére, hogy néhány napja Jean Adrian Andrei négyezer lejjel bírságolta meg a csíkmadarasi hivatalt, amiért a községháza homlokzatára kitűzték a címeres magyar zászlót, az illetékeseknek egyáltalán nem áll szándékukban – még az újabb bírságot kockáztatva sem – „meghunyászkodni”. Tántoríthatatlannak bizonyult Császár Attila, Csíkrákos elöljárója is, ő úgy véli, „a prefektus átirata egyszerűen érvénytelen, a székely zászló nem egy másik állam jelképe”. Példamutató cselekedettel állt elő Lutz Levente csíkcsicsói alpolgármester, aki megkeresésünkre elmondta, múlt szerdán mosásra levették a lobogót, majd a kirobbant botrány miatt úgy döntöttek, egyelőre nem teszik vissza. Lutz azonban röviddel beszélgetésünk után jelezte, hogy szerzett egy székely zászlót és ki is tűzte azt a községházára. „Nem szeretnénk, hogy bomoljon az egység. Ha a szomszédos falvak nem távolították el, nem akarjuk, hogy mi legyünk azok, akik miatt támadás érheti a többieket” – indokolta tettét. Alcsík: sokan meghátráltak Kencse Előd, Csíkszentimre polgármestere szabadságolás miatt ugyan még nem látta a prefektusi fenyítést, azonban „esze ágában sincs eltávolítani a lobogót”. Hasonló okok miatt Albert Tibor, Tusnádfürdő első embere is csak a sajtóból értesült a hozott intézkedésről, úgy nyilatkozva, hogy ő sem kívánja levenni a közösség szimbólumát. „Figyelemfelkeltő össznépi hisztéria” – foglalta össze tömören véleményét Gergely András, Csíkszentmárton irányítója. „Amikor Románia címerét törvényesen jóváhagyták, azzal egyúttal elismerték a mi jelképünket is – utóbbi szerves része annak” – fűzte hozzá. Gergely szerint „amikor a kormánynak nehézségei akadtak, mindig a székelyeket vették elő, így próbálván leplezni, hogy milyen katasztrofális helyzetben van az ország”. Az elöljáró elmondta, jól ismeri a prefektust, aki „sokkal közvetlenebb annál, minthogy ilyen kicsinyes dolgokkal foglalkozzon, de eleget kell tennie a felsőbb szintekről érkező utasításoknak”. A csíkszentmártoni községházán szintén helyén marad a lobogó – akárcsak Csíkszentsimonban. Az RMDSZ-es képviselők passzivitását nehezményezte Bodó Dávid. A csíkkozmási községvezető levette a lobogót, „mert nem kíván tovább cirkuszolni”, viszont a helyi képviselő-testülettel közösen igyekeznek megoldást találni a helyzetre, „ha már a politikusaink nem foglaltak elég határozottan állást és kihátráltak, rábízva az emberekre a döntést”. Tusnád község polgármesteri hivatalának homlokzatáról szintén hiányzik a székely zászló, és Csíkszentkirály is csatlakozott a büntetést nem kockáztatók táborához. „Csíkszentmihályon eddig soha nem zavart senkit a székely zászló, pedig a község húsz százaléka román ajkú” – emelte ki Kósa Péter. A polgármester „jóval fontosabb dolgokkal kell foglalkozzon, mint a szélsőséges politikusok által elindított lavina túlélése”, így nem is kívánta véleményezni az ügyet – azonban a jelkép a községházán marad. Csíkpálfalva elöljárója, Ferencz Csaba szerint egyszerűen félremagyarázzák a törvényeket, „a prefektus átirata nem arról szól, hogy le kell venni a lobogót, hanem csak a jogszabályok betartására figyelmeztet”, így a zászló levétele fel sem merül. „A diktatúra idején volt ilyenre példa” – méltatlankodott György József, Csíkszentgyörgy első embere egyelőre vacillálva, hogy mi lenne a helyes döntés. „Egy megoldást látok: a zászlót ne vegye le senki, sőt, egyre több helyre kerüljön fel, hogy egyszer s mindenkorra lássák, meddig merünk elmenni – és mi is megtudjuk, mennyit tűr a hatalom” – javasolta. Kászonaltízen néhány napig még biztos nem történik változás lobogóügyben, ugyanis András Zoltán községvezető szerint elhúzódik egy ideig, míg iktatva, hivatalosan is elér hozzá a levél. Ideiglenesen lekerült a zászló a csíkszépvizi községházáról, de rövid időn belül visszakerül a helyére – tudtuk meg Balázs Gáspár alpolgármestertől. Ezzel szemben Csíkszentléleken „vannak jelentősebb dolgok is, mint ez a zászlóháború” – fogalmazott Pál Péter polgármester. Hozzátette, a községházán eddig sem volt, ezután sem lesz kifüggesztve a lobogó. A jogi helyzet nem, csak a prefektus személye változott Csíkszeredában 2008. október 28-én tűzték ki a városháza homlokzatára a székely zászlót. „Akkor más volt a politikai helyzet, a miniszterelnök és a prefektus. A problémát utóbbi személyében kell keresni, a jogi helyzet ugyanis azóta nem módosult” – közölte Ráduly Róbert Kálmán polgármester. „Nem kívánunk változtatni az évek óta kint lévő székely, magyar, román, európai uniós és a város zászlóin” – tette hozzá. Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának tagja szerint egyfajta „logikai ficam” levét isszák most a székelyföldi települések, miután Hargita Megye Tanácsa 2009-ben „kisajátította” a székely zászlót. „Nem fedi a valóságot, hogy a két zászló ugyanaz. A székely zászlót nem tiltották be, ebből a szempontból nem is szabad arra kihatással lennie a táblabíróság ítéletének” – fejtette ki Ferencz. „A székely történelmi jelképet nem megvédeni kell, hanem minél szélesebb körben terjeszteni és használni” – egészítette ki. Borboly: ellehetetlenítik a magyarok helyzetét „Semmilyen formában nem értek egyet a körlevéllel” – jelentette ki Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, hozzátéve, hogy „a megyei tanács határozata ellen született döntés, és az nem érvényes a székely zászlóra”. Az elnök úgy véli, a botránynak az a célja, hogy miután elfogadták az ország idei költségvetését, növelték a gáz- és villamosenergia-árakat, ugyanakkor megemelték a mezőgazdasági adókat, elterelődjön a kormányról a figyelem. „Nagy problémát jelent a közeledő alkotmánymódosítás és a régiósítás kérdése, ezzel a hisztériával pedig teljesen el akarják lehetetleníteni a magyarok helyzetét” – mondta. A magyarellenes retorika visszaszorítása érdekében Borboly sokat vár Kelemen Hunortól, az RMDSZ elnökétől és Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől, akik „sokat segíthetnek a békés politikai légkör újbóli megteremtésében”. Pinti Attila Székelyhon.ro, 2013. szeptember 17.Borboly-ügy – Vádat emeltek több székelyföldi önkormányzati vezető ellenA romániai Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vádat emelt Hargita megye önkormányzatának elnöke, Borboly Csaba, volt alelnöke, Sófalvi László, egy volt önkormányzati képviselő, Pálffy Domokos és tíz társuk ellen – közölte hétfőn honlapján a hatóság. Az ügyészségi közlemény szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott önkormányzati vezetők 2010 és 2011 között sorozatosan követtek el közérdeket sértő hivatali visszaéléseket Hargita megyei útépítési ügyekben. A vád szerint a visszaélésekkel 4,88 millió lej (331 millió forint) kárt okoztak a megye költségvetésének. A DNA Borboly Csabát folytatólagosan elkövetett hivatali visszaéléssel, hivatali visszaélésre való felbujtással, hamisítással és hamis feljelentéssel vádolja. Megállapításuk szerint az önkormányzat elnöke indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket egy olyan útépítő cégnek, amely Pálffy Domokos volt megyei önkormányzati képviselő tényleges irányítása alatt működött. A vádlottak között szerepel a Hargita megyei önkormányzat több középvezetője és hivatalnoka, az ügyben érintett két cég vezetője, valamint Kósa Péter, Csíkszentmihály RMDSZ-es polgármestere is. Az ügyészség elrendelte a tíz vádlott vagyonának zárolását. A Hargita megyei önkormányzati vezetők perét első fokon a Marosvásárhelyi Táblabíróság tárgyalja. Sergiu Bogdan, Borboly Csaba ügyvédje az MTI-nek megerősítette, hogy az ügyészség kevesebb visszaélést ró fel a megyei önkormányzati vezetőnek, mint a májusi őrizetbe vételekor, ugyanakkor a korábbi 1,8 millió lejről 4,8 millió lejre növelték az okozott kár összegét. „Ugyanaz az ügy, de másként számították ki a kárt” – magyarázta az ügyvéd. Borboly Csabát és három társát már május 13-án őrizetbe vették, a bíróság azonban elutasította az előzetes letartóztatásra tett indítványt. A Hargita megyei önkormányzat vezetője az ellene folyó vizsgálat miatt három hónapig, augusztus 12-ig nem tölthette be a választások útján szerzett tisztségét. MTI Erdély.ma 2013. december 28.Ráduly: Borbolyéknak le kellett volna mondaniukRáduly Róbert szerint Borboly Csabának, a Hargita Megyei Tanács elnökének és két vádlottársának le kellett volna mondania tisztségéről, miután az ügyészség vádat emelt ellenük. Csíkszereda RMDSZ-es polgármestere úgy véli, a szövetség „a politikai erkölcsösség" szempontjából rosszul menedzseli a Borboly-ügyet. „Egy közszereplő, amikor ellene vádat emelnek, azonnal le kell mondjon. Tehát aznap, amikor vádat emeltek a megyei elnök úr, a megyei önkormányzati képviselőtársa, illetve az egyik polgármestertársunk ellen, ezeknek az embereknek, legalább hármuknak azonnal le kellett volna mondaniuk. Nem futni kellett volna jobbra-balra mindenkihez könnyes szemekkel, és úgymond a szabadságunkért elvszerű vagy elvtelen kompromisszumokat kötni a közösség bőrére" – jelentette ki Ráduly Róbert a Csíki Hírlap pénteki számában megjelent interjúban. Csíkszereda polgármestere arra a bűnvádi eljárásra utalt, amelynek keretében a korrupcióellenes ügyészség (DNA) idén szeptemberben vádat emelt a Hargita megyei önkormányzat elnöke, Borboly Csaba, volt alelnöke, Sófalvi László, Pálffy Domokos önkormányzati képviselő és tíz társuk, közöttük Kósa Péter, Csíkszentmihály RMDSZ-es polgármestere ellen. Ráduly úgy véli, a történtek miatt a Hargita megyei önkormányzat „ízeire van szakadva", a komoly, tapasztalt húzóemberek menekülnek az erkölcsi válság sújtotta intézményből, mert nem tudják vállalni a helyzetet. „Ez Székelyföldre nézve akkora csapás, mint a kilencvenes márciusi események" – fogalmazott a Csíki Hírlapnak az RMDSZ-es elöljáró. Szerinte ugyanakkor a történtek miatt az RMDSZ-nek van egy nagy problémája, mivel a kialakult helyzet messze van a szokásos, Nyugat-Európában szokásos politikai erkölcstől. „Ezt a helyzetet nekünk nagyon gyorsan vissza kell vezetnünk oda, ahol a helye van. Itt már nem az ártatlanság vélelméről kell beszélnünk, hanem a zsarolhatóság vélelme áll fenn néhány köztisztviselővel szemben. Ha megnézzük az utólagos jogcselekményeiket, látszik, hogy milyen pálfordulás ment végbe a ténykedésükben az ügy előtt és után" – állapította meg Ráduly. A polgármester hozzátette, számára erős belső dilemmát jelent, hogy amennyiben az RMDSZ nem tudja nagyon gyorsan normális erkölcsi mederbe visszaterelni a folyamatokat, akkor ez azt jelenti, hogy a szövetség az elmúlt hat esztendőben dezintegrálódott, messze letért arról az útról, ahol volt jó néhány évvel ezelőtt, ami a politikai erkölcsösség elvárásait illeti. „És nagyon gyorsan szembesítenem kell magam azzal a ténnyel, hogy van-e helyem egy ilyen típusú szervezetben. De ami még ennél is sokkal fontosabb, hogy van-e helyem egy ilyen típusú közéletben, ahol gyakorlatilag mindenkivel mindenféle kompromisszumot köthetünk a saját személyes szabadságunk szavatolása érdekében" – jelentette ki a csíkszeredai napilapnak Ráduly Róbert. Különben a DNA-nak a Borboly-ügyben összeállított vádirata szerint az RMDSZ színeiben megválasztott önkormányzati vezetők 2010 és 2011 között sorozatosan követtek elközérdeket sértő hivatali visszaéléseket Hargita megyei útépítési ügyekben, és a visszaélésekkel 4,88 millió lej (több mint egymillió euró) kárt okoztak a megye költségvetésének. Borboly Csabát – aki három vádlottársával májusban 24 órát töltött vizsgálati fogságban – folytatólagosan elkövetett hivatali visszaéléssel, hivatali visszaélésre való felbujtással, hamisítással és hamis feljelentéssel vádolják. Krónika (Kolozsvár) 2014. augusztus 21.Erdély-szerte megemlékeztek nemzetmentő államalapítónkrólA Szent István-napokhoz kapcsolódó erdélyi rendezvények egyházi csúcspontját jelentette a szerdán megtartott búcsús szentmise a Hargita megyei Ajnádon, melynek keretében a helyi katolikus templom megépítésének 500. évfordulóját ünnepelte meg a közösség – adja hírül a kronika.ro portál. Ez alkalomból a nemrég felújított istenházát is megáldotta Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke. Tankó Szilveszter László csíkszentmihályi plébános köszöntő beszédében kiemelte, a felújított templom a helyi közösséggel együtt kiállta az elmúlt évszázadok viharait és viszontagságait, képes volt megújulni Szent István jegyében. „Templomot egyszer lehet felszentelni, utána mindig megáldjuk azt, ha felújítják és újra Isten szolgálatába állítják” – jelentette ki Jakubinyi György. Az egyházi méltóság jelentős ünnepként említette az ajndái egyházközség fennállásának ötszáz éves évfordulóját, melynek megünnepléshez méltónak nevezte a helyi közösséget. Jakubinyi György ezt követő prédikációját az államalapító Szent István személye köré fűzte. Hangsúlyozta, a szent ember az, aki már földi létében, életvitelével, magatartásával célba ér az örök boldogság felé vezető úton. „Ilyen volt Szent István is, aki az első olyan katolikus keresztény király, akit utólag a püspökök helyett maga a pápa avatott szentté" – nyomatékosított az érsek. Jakubinyi kiemelte, államalapító királyunk volt az, akinek nevéhez fűződik a magyar nép megkeresztelkedése. „Az, hogy a magyarság nem pusztult el, csak annak köszönhető, hogy keresztényé lett. Azzal, hogy az államalapító Szent Péter sziklájára építette országát, tulajdonképpen megalapozta a magyarság több ezer éves jövőjét" – emelte ki az egyházfő. Tartsuk meg Szent István örökségét Az ünnepi szentmisét követően Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szólt az egybegyűltekhez. „A kereszténység és a magyar kultúra tartotta meg évszázadokon keresztül a székelységet a Keleti-Kárpátok lábánál, és erre alapozhatja jövőjét is” – fogalmazott a szövetségi elnök. Kifejtette: a székelyek számára a sok évszázados atyai örökség – a kereszténység, a magyar nyelv és kultúra – olyan erős gyökeret jelent, amely a jövőben is biztonságot ad. Rámutatott: ha ezt az atyai örökséget a közösség az elmúlt ezer évben meg tudta őrizni, akkor bátran tervezhet jövőt szülőföldjén a következő évtizedekben, évszázadokban is. „Amikor a múltra visszatekintünk, mindig a jövőt kell látnunk: az, ami a múltban megtartott bennünket, biztosak lehetünk, hogy a jövőben is meg fog tartani” – hangoztatta az RMDSZ elnöke. Szintén a Szent István nevéhez fűződő államalapítás jelentőségéről beszélt Csige Sándor Zoltán. Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja úgy vélte, első királyunk bebizonyította, a keresztény hitnek teremtő ereje van, Szent István örökségét pedig mindenképpen meg kell őrizni a jövő nemzedéke számára. Kósa Péter, Csíkszentmihály község polgármestere úgy fogalmazott, Szent István érdeme, hogy kereszténnyé tette országát és nemzetét, megalapozta a magyar katolikus egyházat Magyarországon és Erdélyben. „Ugyanakkor el kell mondani, rég volt ennyire széthúzó az erdélyi magyar közösség. Szent István a 21. század magyarságának azt mondaná, szót kellene érteni egymással, azt keresni, ami összeköt bennünket, ha nem akarunk eltűnni a történelem süllyesztőjében" – mondta el a kronika.ro-nak az Ajnádot is magában foglaló község elöljárója. A felújítás során egyébként új oltárt helyeztek el az ajnádi templomban, az egyházközség a rendhagyó ünnep alkalmával pedig a szent korona egy hasonmását kapta ajándékba. Ünnepségek az államalapítás tiszteletére Szerdán egyébként a koraesti órákban számos erdélyi és partiumi városban rendezvényeket szerveztek a magyar államalapítás tiszteletére. Kolozsvár Főterén ünnepélyes keretek közt szentelték fel és szelték meg a Kárpát-medence kenyerét, melyet Szolnok önkormányzata adományozott a Kolozsvári Magyar Napokra. A nemzeti összetartozást jelképező 200 kilós kenyeret ezt követően szétosztották a jelenlévők között. Csíkszereda főterén szerda délután ünnepélyes keretek közt vonták fel a székely zászlót az Erdélyi Magyar Néppárt csíkszeredai szervezetének képviselői. „Szimbólumainkat ápolnunk kell, mert ezáltal megmutathatjuk, hogy tudjuk, hogy kik vagyunk és tudjuk, hogy mit akarunk. Aki jelképeinket támadja, az közösségünket támadja. Ez az üzenete a mai zászlófelvonásnak” – jelentette ki Zakariás Zalán, az Erdélyi Magyar Néppárt választmányának az elnöke. Sepsiszentgyörgyön kedd este a belvárosi Szent József templom udvarán a szentmise után a Szent István szobornál tartottak ünnepséget, Kézdiszentléleken pedig a hagyományos perkői búcsús szentmise után megkoszorúzták a községközpontban lévő Szent István szobrot. Szent István napjára időzítették a felújított kászonaltízi Szent István borvízforrás avatóünnepségét is. A forrást és környékét másfél hét alatt kalákában tették rendbe a kászoniak a Mihai Eminescu Trust Alapítvány, a helyi közbirtokosság, valamint a helyi önkormányzat közreműködésével – írja a kronika.ro. Erdély.ma 2014. november 26.Biblia-idézettel válaszolt Borboly RádulynakA Facebook közösségi oldalon reagált az őt ért sérelmekre Borboly Csaba, Hargita megye önkormányzatának elnöke. Mint írja, az őt „úton-útfélen rágalmazó városvezető figyelmébe” ajánlja Lukács evangéliumának egy részletét Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere egy pénteki gazdasági konferencián tartott előadásában nem említette ugyan név szerint Borboly Csabát, de az utalásból a hallgatóság számára világos volt, hogy Csíkszereda polgármestere kire gondolt, amikor a következőképpen fogalmazott: „Ha ollókecegtető volnék, akkor egyfolytában tudnám a szalagokat vágni. Én ezzel szemben azt szeretném, hogy közösen használjuk ki a város befektetési lehetőségeit, mert az a jó, ha nemcsak a város költségvetése áll jól, hanem a vállalkozók is tisztességes hasznot tudnak megvalósítani”. A fenti kijelentésre reagálva Borboly Csaba Lukács evangéliumának hatodik fejezetéből választott. Abban többek közt a következő áll: „Jézus a hegyi beszédben így szólt tanítványaihoz. (…) Azokra, akik átkoznak titeket, mondjatok áldást, és imádkozzatok rágalmazóitokért. Ha arcul üt valaki, tartsd oda a másik arcodat is. (...) Ne mondjatok ítéletet senki fölött, s akkor fölöttetek sem ítélkeznek. Ne ítéljetek el senkit, s akkor titeket sem ítélnek el. Bocsássatok meg, és nektek is megbocsátanak. Adjatok, és akkor ti is kaptok. Jó, tömött, megrázott és túlcsorduló mértékkel mérnek öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyannal mérnek majd nektek is.” Nem most kezdődött a két választott személy közötti nyilatkozatcsata. Ráduly Róbert Kálmán még tavaly decemberben mondta a Csíki Hírlapnak adott interjújában, hogy szerinte Borboly Csabának és két vádlott társának le kellett volna mondania tisztségéről, miután az ügyészség vádat emelt ellenük. Csíkszereda polgármestere arra a bűnvádi eljárásra utalt, amelynek keretében a korrupcióellenes ügyészség (DNA) tavaly szeptemberben vádat emelt a Hargita megyei önkormányzat elnöke, volt alelnöke, Sófalvi László, továbbá Pálffy Domokos önkormányzati képviselő és tíz társuk, közöttük Kósa Péter, Csíkszentmihály RMDSZ-es polgármestere ellen. Az ügy a Marosvásárhelyi Ítélőtáblától Csíkszeredába, a Hargita Megyei Törvényszékre került vissza, tárgyalás azonban még nem volt. Kozán István Székelyhon.ro 2016. március 16.Borboly ártatlannak vallja magátAz ellene indult per keddi tárgyalásán ártatlannak vallotta magát Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, aki nem élt a vádak beismerésén alapuló egyszerűsített bírósági eljárás lefolytatásának lehetőségével. A Borboly Csaba és tizenkét másik érintett személy ellen indult büntetőper tárgyalása kedden sem indult zökkenőmentesen a Hargita Megyei Törvényszéken. Először félórás szünetet rendelt el a tárgyalást vezető bíró, mert két ügyvéd elkésett, aztán Sergiu Bogdan, Borboly Csaba védőügyvédje jelezte a bírónak, hogy mivel nemrég az Alkotmánybíróság törvénybe ütközőnek minősítette a büntetőjogi perrendtartás azon rendelkezését, miszerint a lehallgatásokat a bűnüldöző szerveken és a rendőrségén kívül „más, erre szakosodott állami szervek” is végezhetik, kérni kell az Országos Korrupcióellenes Ügyosztálytól (DNA), hogy közölje, kik végezték védence beszélgetéseinek lehallgatását. „Amennyiben ezt a hírszerző szolgálat végezte, kérni fogjuk a lehallgatási jegyzőkönyvek kizárását a bizonyítékok közül” – közölte az ügyvéd. Kéréséhez a többi ügyvéd is csatlakozott, és noha az ügyész ezt ellenezte, a bíró elrendelte, hogy írásban kérjenek választ erre a kérdésre a vádhatóságtól. Nem tárgyalják külön a csíkszentmihályi polgármester elleni pert Vlad Neagoe bíró ezek után az egyik vádlottat, Kósa Péter csíkszentmihályi polgármestert és ügyvédjét hallgatta meg, akik még tavaly szeptemberben nyújtottak be arra vonatkozó kérést, hogy a polgármester elleni pert válasszák külön a többi vádlott ellen indult bírósági eljárástól. Kósa kifejtette, azt szeretné, ha az eljárás minél előbb befejeződne, ugyanakkor jelezte, mivel a per egyik tárgyát képező, Ajnád és Lóvész közötti 124-es jelzésű megyei úton a kifogásolt javítások abbamaradtak, az út már alig járható. Ezért fennáll a veszélye, hogy a település elszigetelődik, mert már nehezen megközelíthető, javítani pedig a per befejeztéig nem lehet – hívta fel a figyelmet a polgármester. Az ügyész szerint nem teljesülnek a per szétválasztásának jogi feltételei, a bíró pedig azt mondta, a szétválasztás nem segíti elő a gyorsabb befejezést, mert az ügyirat, beleértve a vádiratot is, közös, és ezt nem lehet külön tárgyalni. Hasonlóképpen vélekedtek a többi vádlott ügyvédjei is, a kérést nem fogadták el. Nyilatkozatot tesz Borboly A per vádiratának felolvasása következett volna, erre a tartalom ismeretében egyik vádlott sem tartott igényt. Ezután elsőként Borboly Csabát szólította a bíró, aki nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy igényli-e az egyszerűsített eljárást, amely a vádak beismerését jelentené az eddigi bizonyítékok alapján, egyharmaddal csökkentve a kirótt büntetést is. „Ártatlan vagyok” – mondta Borboly, aki azt is hozzátette, szeretne nyilatkozatot tenni. Hasonlóképpen a többi vádlott sem élt az egyszerűsített eljárás lehetőségével, többen azt mondták, nyilatkozatot tesznek, volt, aki azt mondta, csak a bírósági eljárás végén él ezzel a lehetőséggel. A nyilatkozatok meghallgatását a bíró a következő tárgyalási időpontra, április 19-re halasztotta. A SRI hallgatózott? „Ebben az ügyiratban a rögzített beszélgetések magyar nyelven hangzottak el. Sem az ügyész, sem a rendőrök nem beszélik a magyar nyelvet, ezért egyszerű és logikus a kérdés: Ki végezte a lehallgatott, lényegesnek ítélt beszélgetések válogatását? Én egy hivatalos választ várok. Mivel a hatóságok nagy sietséggel hagyták jóvá, hogy az ügyészek hozzáférjenek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) eszközeihez, ez azt sejteti, hogy a SRI végezte a lehallgatásokat. És a válasz után lehet ezen bizonyítékok hitelességéről beszélni. Érdekes módon, a lehallgatási jegyzőkönyvek számunkra kedvezők” – fejtette ki a tárgyalás után Sergiu Bogdan. Elhúzódó per Mint ismert, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) azért emelt vádat Borboly és társai ellen, mert álláspontja szerint a Hargita megyei önkormányzat elnöke indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket két cégnek. Ezzel állítólag ő és feltételezett bűntársai 1,1 millió eurós kárt okoztak a román államnak. Borbolyt, akárcsak több más, az ügyben érintett személyt, 2013 májusában vették 24 órás őrizetbe, ezt követően szabadlábra helyezték, de korlátozták hivatala gyakorlásában, és lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el ellene, amelyet később feloldottak. 2013 szeptemberében emeltek vádat ellene és társai ellen. Az első tárgyalásokat Marosvásárhelyen tartották, de az új büntetőjogi perrendtartás 2014 februári életbe lépése után az ügycsomót visszaküldték Csíkszeredába. A per három vádlottja 2015 októberében beismerő vallomást tett, őket első fokon felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Kovács Attila. Székelyhon.ro 2016. április 14.Kósa Péter: Elvesztettem bizalmamat az RMDSZ-benSokadszorra vesztettem el a bizalmamat az RMDSZ-ben, és ez többet már nem történhet meg – jelentette ki Kósa Péter, Csíkszentmihály RMDSZ-es polgármestere, aki egy – nemrég több sajtóorgánumban közzétett – felmérés apropóján kereste meg lapunkat, és nyilatkozatában néhány, a Szövetség tevékenységével kapcsolatos kifogását is elmondta. Az elöljáró úgy érzi, az érdekvédelmi szervezet az elmúlt nyolc évben többször cserbenhagyta. A felmérés Én, Kósa Péter, az RMDSZ színeiben nem tettem le a jelölésemet március 15-én 15 óráig. Ez azt jelentette, hogy nem indultam az RMDSZ színeiben polgármesterjelöltként – nyomatékosította a csíkszentmihályi községvezető. Magyarázott is: ezek szerint április 8-án, pénteken Felhívás című szórólapokat dobtak a postaládákba a község három településén, Csíkszentmihályon, Ajnádon és Vacsárcsiban. A Felhívás egyik kérdése úgy hangzott, hogy kit kívánna polgármesternek, a másik, hogy kit támogatna községi tanácsosként a falu lakossága? A tanácsosoknál neveket is felsoroltak, a polgármesterre vonatkozó kérdésnél név nem szerepelt. Kósa szerint vasárnap, április 10-én a kérdezőbiztosok által hozott íveken már nevek is voltak a lap mindkét oldalán. Az egyiken az volt a kérdés, hogy ha „Az alábbi két személy indulna a községben polgármesteri tisztségért, kire szavazna?” és válaszként Izsák- Székely Lóránt, illetve az ő neve szerepelt, a másik oldalon azt jelölhették meg a lakosok, hogy „Ki lenne a legalkalmasabb a polgármesteri tisztségre?”, és ott André Mihály, Izsák-Székely Lóránt, valamint az ő, a Kósa Péter neve volt feltüntetve. – Tudva azt, hogy ezt a felmérést – vagy előválasztást? – az RMDSZ Csík Területi Szervezete szervezte községünkben, kérdésem, hogy miért használták az én nevemet az előválasztáson, hiszen én nem tettem le a jelölésemet az RMDSZ színeiben, és nem is tudtam, hogy felmérésre kerül sor, ahol az én nevem is szerepelni fog? A kérésem, hogy az RMDSZ ne az egyéni érdekeit nézze, ne azt, hogy ki milyen széket foglal el a községben, függetlenül még attól is, hogy itt lakik-e Csíkszentmihály községben, vagy csak ide szól a személyazonosságija! Az én választásommal pedig várják meg június 5-ét, mert még nem tettem le a dossziémat, és ha leteszem is, függetlenként fogom megtenni. Nem értem, miért használták fel a nevemet, miért mért fel engem az RMDSZ? Úgy tűnik, ezt a csatát most megnyerték, de a háborúnak még nincs vége… – adott hangot elégedetlenségének a polgármester. Az RMDSZ Kósa Péter arra is kitért, hogy miért ábrándult ki az RMDSZ-ből az évek folyamán, miután három mandátumban tevékenykedett RMDSZ-es elöljáróként, és miért nem jelöltette magát idén a szövetség színeiben. – Mert harmadjára is elveszítettem a bizalmamat az RMDSZ-ben, és ez többet már nem történhet meg – jelentette ki. – 2008 januárjában, amikor egy lóvészi tanácsos, Bucur Alexandru támadt meg egy hatpontos vádirattal, és 2008. február 12-én egy rendkívüli tanácsülésen távollétemben leváltottak, az RMDSZ egy lépést sem tett mellettem, az igazamat végül a bíróságon tisztáztam. Másodszor: a 2010-ben elkezdődött és 2011-ben kirobbant Borboly-ügy egyik témája az Ajnád– Lóvész közötti 124-es megyei út aszfaltozása. Sajnos az RMDSZ ez esetben sem tett semmit mellettem mint RMDSZ-es polgármester mellett, de hogyan is tehetett volna, hiszen a Csík Területi RMDSZ-t éppen azok jelentik, akik ebbe a perbe engem ártatlanul belehúztak? Én az ártatlanságomat minél hamarább szeretném a bíróságon bizonyítani, ha folyna a per, és nemcsak halasztgatnák, mint mostanig – jelentette ki az elöljáró. Jelöltállítási procedúra Harmadik indoknak a polgármester a székely zászló ügyét hozta fel, pontosítva, hogy ez az eset már a jelölések letételének időpontja után történt. Hogy mégis miért nem nyújtotta be jelölését az RMDSZ-hez március 15-ig – mely határidőt egyébként számos helyi szervezet nem tartott be? – A határidő betartása Csíkszentmihályon annál is inkább nehéz lett volna, mert március 4-én mondott le tisztségéről Fodor Zoltán, a helyi szervezet elnöke, így most sincs helyi RMDSZ-elnökünk, és amúgy is akadozott a működés. Én írásban kérdeztem meg a területi szervezetet, hogy támogatják-e a jelölésemet? Válaszként tájékoztattak, hogy megméretkezhetek a tisztségért, amennyiben rendezem vállalt pénzügyi kötelezettségeimet – valóban el vagyok maradva a befizetésekkel a per miatt, de törlesztettem volna – és hogy „amennyiben a jelöltek konszenzusos alapon döntenek a jelöltlistáról, a TÁT elfogadja döntésüket”, de ez a módszer számomra azt jelentette, hogy odateszik, akit akarnak. Ugyanakkor a válaszban nem szerepelt, hogy mi lesz, ha a jelöltek nem jutnak konszenzusra? Ha mégis jelöltettem volna magam, egy nyilatkozatot kellett volna aláírnom, hogy ha alulmaradok a jelölési folyamat során, úgy nem indulok sem függetlenként, sem más párt színeiben, és ilyen nyilatkozatot nem akartam aláírni. Székely zászlóval – egyedül Kósa Péter egy 2016. március 14-én keltezett átiratot is mutatott, amelyet Hargita megye prefektusa – valószínűleg – minden polgármesternek elküldött, és felszólította őket, hogy „a más állam és más entitások” – a román nyelvű szövegben: „(steagurile) altor state sau altor entități” – a törvény értelmében a polgármesteri hivatal homlokzatáról, a protokollteremből és más helyiségekből el kell távolítani. – Én, mint RMDSZ-színekben választott polgármester, tanácsot kértem a feletteseimtől, hogy mit lépjek a prefektus által aláírt átiratra? Ugyanis abban az is szerepel, hogy ha a felszólításnak március 16-ig nem teszek eleget, a személyemre kiszabható büntetés 2500 lejtől 5000 lejig terjed. Erre március 25-én a következő választ kaptam: „Szervezetünk álláspontja az, hogyha Ön meg van győződve arról, hogy a székely zászló kifüggesztésével törvénytelenül járt el, vegye le azt a polgármesteri hivatal homlokzatáról. Ha azonban úgy véli, hogy semmiféle törvényt nem sértett a kifüggesztéssel, harcoljon az igazságért, a közösség igazáért a jog törvényes eszközeivel. Mindez elsősorban az Ön határozott döntésén múlik.” Aláírta Borboly Csaba területi elnök. Én úgy éreztem, hogy a labdát visszadobták az én ölömbe: tegyek, amit akarok. Ismerjük a madarasi polgármester helyzetét, tudjuk, hogy milyen nagy összegű büntetést kapott. Sorra jön mindegyik polgármester, akár zászlóüggyel, akár a Községháza felirattal. Miért vagyunk magunkra hagyva? Miért nem fognak össze minket a vezetőink, hogy közösen indítsunk bírósági eljárást a támadások ellen, hiszen külön-külön könnyebben szét tudnak verni, és könnyebben tudnak nyerni ilyen ügyekben? Hát legutoljára ezért ábrándultam ki az RMDSZ-ből. Ez már többször nem tud velem megtörténni. hargitanepe.eu 2016. június 15.Borbolyék pere: folytatás ősszelHa elfogadják Borboly Csaba ügyvédjének hivatali visszaélés meghatározásával kapcsolatos alkotmányossági kifogását, a megyei tanács elnöke és tizenkét másik személy ellen folyamatban levő büntetőperben akár meg is szűnhet a hivatali visszaélés vádja. A perben magánfélként részt vevő Hargita megyei önkormányzatot a Hargita Megyei Törvényszéken kedden tartott tárgyaláson már választott ügyvéd képviselte, akárcsak a csíkszentmihályi helyi önkormányzatot. Előbbi közölte, a megyei tanács által is elfogadott kárigényt tartja irányadónak a károkozásért felelősnek tekintett félként a perbe bevont cégekkel szemben. A csíkszentmihályi önkormányzati képviselő-testület ugyanakkor hétfőn döntött arról, hogy a községet ért vagyoni kár miatti felelősséget és a kárigényt a Bridge Road Construct cég mellett kiterjeszti több másik vádlottra, köztük Borbolyra, illetve Kósa Péter leköszönő polgármesterre is – jelezte a megbízott ügyvéd. A másik felelősnek tekintett cég, a Stravia Group ügyvédje azt kifogásolta, hogy olyan személyeket tekint felelősnek a megyei önkormányzat a vagyoni kár miatt, akiknek nincs közük a céghez, ezért pontosításokat kérnek. Elhúzódó per Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) 2013-ban azért emelt vádat Borboly és társai ellen, mert álláspontja szerint a Hargita megyei önkormányzat elnöke indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket két cégnek. Ezzel a vádhatóság szerint ő és feltételezett bűntársai 1,1 millió eurós kárt okoztak a román államnak. A per három vádlottja 2015 októberében beismerő vallomást tett, őket első fokon felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. A perben magánfélként vesz részt Hargita Megye Tanácsa és Csíkszentmihály Polgármesteri Hivatala, az érintett cégeket pedig a károkozásért felelősnek tekintett félként vonták be a bírósági eljárásba. A tárgyalást vezető Vlad Neagoe bíró megjegyezte, továbbra is lehetőség van bármely vádlott részéről a beismerésen alapuló egyszerűsített eljárás kérvényezésére. A per tárgyalását szeptemberben folytatják. Borboly ügyvédje, Sergiu Bogdan bejelentette, kérték a hivatali visszaélés büntető törvénykönyv általi meghatározásával kapcsolatos alkotmányossági kifogásra vonatkozó, szerdán várható alkotmánybírósági döntés alkalmazását a folyamatban levő perben is. Mint a tárgyalás után elmondta, a hivatali visszaélés meghatározása a büntető törvénykönyvben pontatlan. „1948-ból származó módosított meghatározás, amelyet a kommunisták változtattak meg, és mindenre lehetőséget ad. Így jutottunk el oda, hogy ahelyett, hogy korrupcióellenes ügyek legyenek, hivatali visszaélés-ellenes ügyek vannak. Ebben az ügyben az egyik vád az, hogy megfelelő dokumentumok hiányában kifizetések történtek, és ezt a számvevőszék jelezte – a számvevőszékre vonatkozó törvény szerint ez kihágás, nem bűncselekmény. Ez egy példája annak, hogy miért van szükség a pontosításokra a hivatali visszaélést illetően” – magyarázta az ügyvéd. Amennyiben a vonatkozó törvénycikket alkotmányellenesnek minősítik, akkor ebben az ügyben a vádak közül eltűnik a hivatali visszaélés. Kovács Attila Székelyhon.ro lapozás: 1-10
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
